Tekovská župa (Uhorsko)

	Tekovská župa
	Župa v Uhorsku
	Erb župy
	Erb župy
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
Štát	Uhorsko
Súčasné štáty	Slovensko
Sídlo župy	Zlaté Moravce
Rozloha	2 724 km²
Obyvateľstvo	178 500 (1910)
-	142 691 (1880)
Hustota	65,5 obyv./km²
Národnostné; zloženie (1910)	Slováci 54,8 %; Maďari 34,7 %; Nemci 9,7 %
Národnostné; zloženie (1880)	Maďari 29,52 % ; Nemci 11,82 % ; Slováci 55,44 % ; Rumuni 0 % ; Rusíni 0 % ; Srbi a Chorváti 0 % ; Ostatní 0,27 % ;
Náboženské; zloženie (1910)	Rímskokatolícke 85,9 %; Reformovaná k. c. 9,4 %; Evanjelické a. v. 1,8%; Židovské 2,8 %
	Wikimedia Commons: Bars County
	Geografický portál

Tekovská župa resp. Tekovská stolica resp. Tekovský komitát (iný názov: Tekov; lat. comitatus Barsiensis, nem. Komitat Bars(ch)/Bars(ch)er Gespanschaft alebo Bars(sch), maď. Bars vármegye alebo Bars) bola župa resp. stolica resp. komitát v Uhorsku.

V súčasnosti je Tekov neformálny názov príslušného slovenského regiónu.

Geografia

Územie Tekova leží pozdĺž rieky Hron a pokrýva zhruba územie dnešných okresov Žiar nad Hronom, Žarnovica, Zlaté Moravce a západnú časť okresu Levice. Rozloha Tekovskej župy bola v r. 1910 okolo 2 724 km².

Centrum

Centrom Tekovskej župy do r. 1321 bol Tekovský hrad (lat. castrum Borsiensis) postavený v 11. storočí, zničený v 14. storočí, dnes súčasť obce Starý Tekov; neskôr Levický hrad a Levice, od r. 1580 Topoľčianky a od konca 18. storočia Zlaté Moravce.^[5]

Dejiny

Tekovský komitát vznikol v 11. storočí. Najneskôr v druhom desaťročí sa komitát zmenil na šľachtickú (zemiansku) stolicu. Slúžnovské okresy Oslany a Šúšol (severná časť neskoršej Tekovskej stolice) boli k Tekovu pripojené v 12. storočí, potom k Zvolenskému domíniu a od začiatku 14. storočia opäť k Tekovu. Juhovýchodná časť Tekova patrila do 13. storočia k Ostrihomskej stolici. Počas tureckého ohrozenia bola ohrozovaná hlavne južná časť stolice, preto sa niekedy stoličné zasadnutia konali v Nitrianskej stolici. Turci obsadili južnú časť stolice až po Vráble, no územie siahajúce až za Zlaté Moravce bolo poplatné Ostrihomskému sandžaku a Žiar nad Hronom, Veľké Pole a niekoľko iných zase Novohradskému sandžaku.^[5]

V roku 1918 (potvrdené Trianonskou zmluvou r. 1920) sa stala súčasťou Česko-Slovenska.

Počas 2. svetovej vojny, keď sa južné Slovensko stalo súčasťou Maďarska, bola južná časť Tekova, po Viedenskej arbitráži, pripojená k Maďarsku. Spolu s južnou časťou bývalej Hontianskej župy vznikla vo vojnovom Maďarsku župa Tekov-Hont (po maďarsky: Bars-Hont) s centrom v Leviciach.

Po 2. svetovej vojne sa celý Tekov opäť stal súčasťou Česko-Slovenska.

Okresy

V roku 1891 sa Tekov delil na päť slúžnovských okresov (pozri mapa)^[5]:

a nasledovné mestá (nezávislé) so zriadeným magistrátom:

Priemysel

V Kremnici boli bane na zlato. V Novej Bani robili sa mlynské kamene a v Oroske bol cukrovar.^[6]

Referencie

↑ 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)
↑ ^a ^b REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma . . Dostupné online. (maď.)
↑ 6. A népség anyanyelve ... . In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)
↑ 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)
↑ ^a ^b ^c ŽUDEL, Juraj. Stolice na Slovensku. 1. vyd. Bratislava : Obzor, 1984. 200 s. S. 127–135.
↑ Stanislav Klíma, Slovenská vlasť, s. 59, 1921

Ďalšia literatúra

SITÁR, Tomáš. Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. 1. vyd. Krná : Miloš Hric, 2020. 891 s. ISBN 978-80-973390-5-0.

Pozri aj

Iné projekty

Commons ponúka multimediálne súbory na tému Tekovská župa (Uhorsko)

Zdroj:
Text je dostupný za podmienok Creative Commons Attribution/Share-Alike License 3.0 Unported; prípadne za ďalších podmienok. Podrobnejšie informácie nájdete na stránke Podmienky použitia.

[1910-celkové_počty-1] 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)

[Sčítanie_1880-2] REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma . . Dostupné online. (maď.)

[1910-národnosť-3] 6. A népség anyanyelve ... . In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)

[1910-náboženstvo-4] 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)

[SnS-5] ŽUDEL, Juraj. Stolice na Slovensku. 1. vyd. Bratislava : Obzor, 1984. 200 s. S. 127–135.

[6] Stanislav Klíma, Slovenská vlasť, s. 59, 1921

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]